Először is mindenkit figyelmeztetnék: a film nem japán, és nem is Japánban játszódik. A mexikói rendező útmutatása szerint ugyanis a filmcímeknél nem a konkrét jelentés a lényeg, hanem, hogy sugalljanak egy hangulatot, inkább sejtessenek és felidézzenek, ne pedig megnevezzenek. Ha ezek után szeretnénk megérteni, miért is választotta filmjének a Japán címet, valószínűleg a meditatív jelleg, a letisztult minimalista forma adja meg a választ - az olyan "japánszerű".
A főszereplő egy festő, aki a film elején elhagyja a nagyvárost, hogy vidékre utazzon, ahol öngyilkosságot lészül elkövetni. Az okok, az előtörténet szinte még az utalások szintjén sem jelenik meg. A filmet kezdő autózás a Gerry bevezető képsorait idézi, s az egész mű minimalizmusa is rokonítja a két filmet, de a Japánban valahogy mégis több a "lélek".
A halált kereső ember utolsó útjának bemutatása másrészt Abbas Kiarostami A cseresznye íze című darabját is eszünkbe juttatja, és minőségben is inkább ehhez áll közel a mexikói darab.A csendes, szinte eseménytelen történetben a festői vidékre megérkező öngyilkosjelöltben lassú átalakulás indul meg. A természet közelsége és szállásadója, egy idős indián asszony embersége új és kissé bizarr módon ébreszti fel - ha nem is az életkedvet, de - a halál elvetésének ösztönét a férfiban.
A film a közelmúltban a nemzetközi fesztiválok egyik különleges felfedezettje volt, sajátos képi világa, lassú tempója és meditatív jellege a nagy transzcendentális rendezők szellemét idézi Ozutól Tarkovszkijig és Tarr Béláig. A két főszereplő eszköztelen színészi játéka, a táj egzotikus szépsége a film nézőit elmélyült, befelé forduló szemlélődésre készteti. A filmet jó szívvel csak azoknak ajánlhatom, akik hajlandóak erre.
A halált kereső ember utolsó útjának bemutatása másrészt Abbas Kiarostami A cseresznye íze című darabját is eszünkbe juttatja, és minőségben is inkább ehhez áll közel a mexikói darab.A csendes, szinte eseménytelen történetben a festői vidékre megérkező öngyilkosjelöltben lassú átalakulás indul meg. A természet közelsége és szállásadója, egy idős indián asszony embersége új és kissé bizarr módon ébreszti fel - ha nem is az életkedvet, de - a halál elvetésének ösztönét a férfiban.
A film a közelmúltban a nemzetközi fesztiválok egyik különleges felfedezettje volt, sajátos képi világa, lassú tempója és meditatív jellege a nagy transzcendentális rendezők szellemét idézi Ozutól Tarkovszkijig és Tarr Béláig. A két főszereplő eszköztelen színészi játéka, a táj egzotikus szépsége a film nézőit elmélyült, befelé forduló szemlélődésre készteti. A filmet jó szívvel csak azoknak ajánlhatom, akik hajlandóak erre.
Japón
mexikói-spanyol filmdráma, 122 perc, 2002
Elhagyatott mexikói kanyonban egy unatkozó festő az öngyilkosságra készül, de a szerelemmel találkozik. Festői táj, bizarr érzelmek.
rendező:
Linkek
Június 1. és 3. között harmadik alkalommal kóstolható immáron már több mint 100 féle üveges és közel 35 féle csapolt belga sör a Vajdahunyad várában.
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek