Kár, hogy nem túl eredeti ötlet, és kár, hogy döcög a megvalósítás is, mert amúgy a bensőséges és atmoszférikus képsorok tündéri keretet biztosítanának egy kedvesen ábrándos sztorihoz. Az alkotóknak a történelem cseppet sem dicső és boldog korszakát sikerült tapintatos iróniával a vászonra fektetniük, és a benne szereplő alakok, a család pedig különösen szép fényben ragyog a mesélői emlékezetből megelevenedve.

A történet gyújtópontjában egy autentikus zsidó család áll; nagypajeszos ortodox hívők, azonban a fiatalabb generáció már ki-ki tekinget a sábeszdekli alól. Apa – akit kezdetektől így nevez az írói szándék – álmot lát, mely arra sarkallja, hogy kikeresztelkedve a családból, szigorúan vérfrissítő szándékkal ne családbarát zsidó lányt válasszon feleségnek. Egy házasságközvetítő ajánlására bájos német lánnyal bonyolódik kínos ismerkedésbe, aminek aztán szerelem lesz a vége, és természetesen gyerek, aki végül finom szarkazmussal meghintett sztorit sző családja csetlés-botlásai köré. 

Az erős karakterek, jó színészválasztás, és pontos történetvezetés ellenére is biceg a mozi. Inkább csak epizódok szintjén képes az elismerő fejbiccentéseket kivívni magának, mert a sztori egésze valahogy belefullad a részletek cizelláltságába, a színészi játék néhol túlságosan is szirupos erőltetettségébe.  

Nem rossz film, de fenntartással kezelendő, és a végén illik csak a jóra emlékezni belőle.