A rajongók sohasem bocsátották volna meg nekem, ha nem pont olyan a hajszínem - Interjú Gillian Andersonnal
Minden idők legvörösebb sorozatsztárja, Scully ügynök most a filmvásznon tér vissza a legnagyobb titok övezte új X-akták filmben. Az életben már a negyedik x-hez közelítő Gillian Anderson közel tíz éven keresztül alakította Mulder ügynök földhözragadt párját, és a sorozat vége után gyerekkora városába, Londonba helyezte át székhelyét, ahol sok izgalmas szerep mellett egy új szerelemmel, még egy gyerekkel és a formabontó BBC-s Dickens-adaptáció, a Pusztaház örököseinek egyik főszerepével gazdagodott.
- Tudjuk, hogy nem árulhatod el a sztorit, de néhány szót azért tudnál mondani az új X-akták filmről?
- Gillian Anderson: Remélem, hogy rémisztőnek, felkavarónak és nyugtalanítónak fogja találni minden néző. A közönség egy egészen új viszonyra számíthat Mulder és Scully között - olyanra, amit még sohasem láthattak azelőtt.
- Milyen érzés volt újra vörössé válni?
- Visszatérni ehhez a hajszínhez egyike volt a legbizarrabb és hajmeresztőbb dolgoknak, amin életemben eddig keresztülmentem. A legutóbbi filmemhez, a Boogie Woogie-hoz ugyanis egy egészen természetellenes, sötét gesztenyebarna árnyalatúra festették a hajamat, és az út ettől az árnyalattól Scully vörös hajáig 19 és fél órán át tartott különféle fodrászszalonokban London és Los Angeles között. Teljesen abszurd és őrjítő volt az egész. A forgatás előtti utolsó pillanatban végül egy vancouveri szalonban készült el a tökéletes frizura. Tudom, hogy a rajongók sohasem bocsátották volna meg nekem, ha nem pont olyan a hajszínem, mint mindig. A váltás ráadásul azért sem volt könnyű számomra, mert az utóbbi időben már nagyon hozzászoktam a szőke hajhoz. Szőkén nem keltek akkora feltűnést, nem ismernek fel olyan könnyen az emberek. Most viszont, ha besétálok valahová, azonnal elkezdenek bámulni.
A vörös hajjal tehát meg kellett birkóznod, de milyen érzés volt újra Scully bőrébe bújni?
- Egy teljes napomba került, mire újra megtaláltam magamban Scullyt. Arra számítottam, hogy sokkal könnyebben fog menni a dolog, de végül nagyon is megszenvedtem az első napomon. Mégiscsak több mint öt év telt el az utolsó X-akták-forgatás óta, ráadásul én minden tőlem telhetőt megtettem azért, hogy Scullyra még csak távolról sem hasonlító szerepeket kapjak. Megpróbáltam teljesen elnyomni őt magamban és más projektekkel foglalkoztam. Nem tudom, hogy ebben mennyire jártam sikerrel. A furcsa az egészben az, hogy amikor újra Scullyt játszottam, az agyam egy része még mindig hadakozott ellene, miközben éppen hogy teljes gőzzel a karakteremre kellett volna összpontosítanom. Valójában számomra ez az egész átlényegülés-folyamat arról szólt, hogyan tudom újra felvenni Scully gondolkodásmódját és a bizonyos helyzetekre adott reakcióit.
- És milyen helyzetben találjuk Dana Scullyt a film elején?
- A közönség utoljára egy nagyon kompromittáló szituációban láthatta Muldert és Scullyt, amiből sikeresen kilábaltak és semmi sem emlékezteti őket korábbi életükre. Lenyugodtak, másfajta hévvel állnak hozzá a dolgokhoz, de a munkájuk iránt még mindig annyira elkötelezettek, mint mindig. Emlékeztetnek régi önmagukra, de már nem ugyanazok az emberek.
- Azoknak, akik még nem láttak egy X-aktát sem, hogyan jellemeznéd Scullyt?
- Nagyon komoly és intelligens nő. Volt már orvos, törvényszéki orvos szakértő és FBI-ügynök. A szakterülete csúcsán áll, a tudomány pedig a vérében van. Mulder továbbra is mindenféle teóriával bombázza, amelyek egyszerre lenyűgözik, és amelyeket szerinte Muldernek kellene megoldania. A kapcsolatuknak ez a jellege megmaradt. Nagyon fontos számára az igazság és az emberiség sorsa.
- Miután a sorozat véget ért, ha jól értem, minden tőled telhetőt megtettél azért, hogy ne skatulyázzanak be...
- Igen, ez mindig is erősen foglalkoztatott, bár szerintem néhányan még most sem tudnak igazán mit kezdeni velem színészként. Az egyik oka annak, hogy Angliában maradtam - amellett, hogy imádok itt élni és ez most az otthonom - az volt, hogy itt nagyon más megítélés alá esem színészi feladatok tekintetében. Sokkal izgalmasabb munkákat kapok, és olyan filmekben játszhatok, amilyeneket nézőként is szeretek.
- Ilyen a Charles Dickens regényéből készült Bleak House (az m1-en Pusztaház örökösei címmel vetített angol sorozat, alakításáért a Brit Filmakadémia díjára is jelölték Andersont - a szerk.) is?
- Imádtam ezt a BBC-nek készített sorozatot. Hatalmas lehetőség volt. Amikor teljesen váratlanul felajánlották nekem a szerepet, az motoszkált bennem: biztosak vagytok benne, hogy én vagyok a megfelelő ember? Miből gondoljátok, hogy meg tudom csinálni? Hittem magamban, de megdöbbentett, hogy ennyire bíznak bennem. Az évek során hozzászoktam ahhoz, hogy folyton nagyon hasonló szerepeket kínálnak fel nekem, ez pedig valami teljesen más volt. Akárcsak a Skócia utolsó királya. Tényleg nagyszerű lehetőségeket kaptam az élettől, legutóbb például a Toby Young memoir-ján alapuló How to Lose Friends and Alienate People (egy angol író viszontagságai New Yorkban - a szerk.) című filmben Simon Peggel, Jeff Bridgesszel, Kirsten Dunsttal és Danny Hustonnal játszhattam együtt. Elég eklektikus szereposztás, nem?
- Ezek szerint van élet az X-akták sorozat után is és nem is olyan rossz. Mi lesz veled az X-akták film után?
- Imádok Londonban élni, egy jó darabig még biztosan itt maradok. Néhány filmem idén kerül mozikba, egy pár másik pedig a terveim között szerepel. Producerként is dolgozom, és egyszer nagyon szeretnék majd rendezni. Ja, és persze imádok a kislányaimmal lenni. Nem könnyű mindezt összeegyeztetni, de az igazság az, hogy nagyszerűen alakul az életem.
- Gillian Anderson: Remélem, hogy rémisztőnek, felkavarónak és nyugtalanítónak fogja találni minden néző. A közönség egy egészen új viszonyra számíthat Mulder és Scully között - olyanra, amit még sohasem láthattak azelőtt.
- Milyen érzés volt újra vörössé válni?
- Visszatérni ehhez a hajszínhez egyike volt a legbizarrabb és hajmeresztőbb dolgoknak, amin életemben eddig keresztülmentem. A legutóbbi filmemhez, a Boogie Woogie-hoz ugyanis egy egészen természetellenes, sötét gesztenyebarna árnyalatúra festették a hajamat, és az út ettől az árnyalattól Scully vörös hajáig 19 és fél órán át tartott különféle fodrászszalonokban London és Los Angeles között. Teljesen abszurd és őrjítő volt az egész. A forgatás előtti utolsó pillanatban végül egy vancouveri szalonban készült el a tökéletes frizura. Tudom, hogy a rajongók sohasem bocsátották volna meg nekem, ha nem pont olyan a hajszínem, mint mindig. A váltás ráadásul azért sem volt könnyű számomra, mert az utóbbi időben már nagyon hozzászoktam a szőke hajhoz. Szőkén nem keltek akkora feltűnést, nem ismernek fel olyan könnyen az emberek. Most viszont, ha besétálok valahová, azonnal elkezdenek bámulni.
A vörös hajjal tehát meg kellett birkóznod, de milyen érzés volt újra Scully bőrébe bújni?
- Egy teljes napomba került, mire újra megtaláltam magamban Scullyt. Arra számítottam, hogy sokkal könnyebben fog menni a dolog, de végül nagyon is megszenvedtem az első napomon. Mégiscsak több mint öt év telt el az utolsó X-akták-forgatás óta, ráadásul én minden tőlem telhetőt megtettem azért, hogy Scullyra még csak távolról sem hasonlító szerepeket kapjak. Megpróbáltam teljesen elnyomni őt magamban és más projektekkel foglalkoztam. Nem tudom, hogy ebben mennyire jártam sikerrel. A furcsa az egészben az, hogy amikor újra Scullyt játszottam, az agyam egy része még mindig hadakozott ellene, miközben éppen hogy teljes gőzzel a karakteremre kellett volna összpontosítanom. Valójában számomra ez az egész átlényegülés-folyamat arról szólt, hogyan tudom újra felvenni Scully gondolkodásmódját és a bizonyos helyzetekre adott reakcióit.
- És milyen helyzetben találjuk Dana Scullyt a film elején?
- A közönség utoljára egy nagyon kompromittáló szituációban láthatta Muldert és Scullyt, amiből sikeresen kilábaltak és semmi sem emlékezteti őket korábbi életükre. Lenyugodtak, másfajta hévvel állnak hozzá a dolgokhoz, de a munkájuk iránt még mindig annyira elkötelezettek, mint mindig. Emlékeztetnek régi önmagukra, de már nem ugyanazok az emberek.
- Azoknak, akik még nem láttak egy X-aktát sem, hogyan jellemeznéd Scullyt?
- Nagyon komoly és intelligens nő. Volt már orvos, törvényszéki orvos szakértő és FBI-ügynök. A szakterülete csúcsán áll, a tudomány pedig a vérében van. Mulder továbbra is mindenféle teóriával bombázza, amelyek egyszerre lenyűgözik, és amelyeket szerinte Muldernek kellene megoldania. A kapcsolatuknak ez a jellege megmaradt. Nagyon fontos számára az igazság és az emberiség sorsa.
- Miután a sorozat véget ért, ha jól értem, minden tőled telhetőt megtettél azért, hogy ne skatulyázzanak be...
- Igen, ez mindig is erősen foglalkoztatott, bár szerintem néhányan még most sem tudnak igazán mit kezdeni velem színészként. Az egyik oka annak, hogy Angliában maradtam - amellett, hogy imádok itt élni és ez most az otthonom - az volt, hogy itt nagyon más megítélés alá esem színészi feladatok tekintetében. Sokkal izgalmasabb munkákat kapok, és olyan filmekben játszhatok, amilyeneket nézőként is szeretek.
- Ilyen a Charles Dickens regényéből készült Bleak House (az m1-en Pusztaház örökösei címmel vetített angol sorozat, alakításáért a Brit Filmakadémia díjára is jelölték Andersont - a szerk.) is?
- Imádtam ezt a BBC-nek készített sorozatot. Hatalmas lehetőség volt. Amikor teljesen váratlanul felajánlották nekem a szerepet, az motoszkált bennem: biztosak vagytok benne, hogy én vagyok a megfelelő ember? Miből gondoljátok, hogy meg tudom csinálni? Hittem magamban, de megdöbbentett, hogy ennyire bíznak bennem. Az évek során hozzászoktam ahhoz, hogy folyton nagyon hasonló szerepeket kínálnak fel nekem, ez pedig valami teljesen más volt. Akárcsak a Skócia utolsó királya. Tényleg nagyszerű lehetőségeket kaptam az élettől, legutóbb például a Toby Young memoir-ján alapuló How to Lose Friends and Alienate People (egy angol író viszontagságai New Yorkban - a szerk.) című filmben Simon Peggel, Jeff Bridgesszel, Kirsten Dunsttal és Danny Hustonnal játszhattam együtt. Elég eklektikus szereposztás, nem?
- Ezek szerint van élet az X-akták sorozat után is és nem is olyan rossz. Mi lesz veled az X-akták film után?
- Imádok Londonban élni, egy jó darabig még biztosan itt maradok. Néhány filmem idén kerül mozikba, egy pár másik pedig a terveim között szerepel. Producerként is dolgozom, és egyszer nagyon szeretnék majd rendezni. Ja, és persze imádok a kislányaimmal lenni. Nem könnyű mindezt összeegyeztetni, de az igazság az, hogy nagyszerűen alakul az életem.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek