A sokoldalú művészt, az avantgard író-költő-filmrendező-festő-díszlettervező-színész-zeneszerzőt érdekelte a szürrealizmus, a kubizmus, a pszichoanalízis, a keresztény vallás és a görög mitológia is.
Ez a szerteágazó érdeklődés mind megjelenik a filmben, ami azonban eklektikus összművészet helyett mégis egységes, csaknem tökéletes műalkotás lett. A szép és a szörnyeteg ugyanabban a mesei korban játszódik, mint a Hófehérke vagy a Hamupipőke - főhőse, Szépség is hasonlóan alávetett helyzetben van, mint a két másik mesealak: szolgálóként él saját házában két nővére mellett. A - fentebb már említetteken kívül a Piroska és a farkasból vagy a Lear királyból is - mindenkinek ismerős motívumok miatt Cocteau a sztori helyett a látványvilágra koncentrálhatott: a film szinte tobzódik a plasztikus formákban, a vizuálisan gazdag, telített képek selymes fényekben fürdenek. A rendező és az operatőr minden létező filmes eszközt kiaknáz, amit csak lehet: még fekete-fehérben is rengeteg színt, érzékletes fény-árnyék játékokat, szikrázó, csillámló kosztümöket látunk, és a tér teljes mélységének kihasználását. A kapott látvány végig annyira gyönyörű, hogy a film minden egyes kockája akár egy-egy festmény is lehetne. A mesebeli Szépség és a Szörnyeteg kapcsolata kevés beszéd (a színészek - Josette Day és Jean Marais - gyakran inkább némafilmes arcjátékkal vagy mozdulatokkal élnek) és sok szimbolikus tett során alakul. Így válik A szép és a szörnyeteg varázslatos felnőttmesévé, amely szürreális látomásosságával és szuggesztív szimbolizmusával még hatvan év múltával is szinte révületbe ejti nézőjét.
Kiadás:
Magyar és francia mono hang, magyar felirat. Az extrák közt nagyon apró, szinte olvashatatlan betűkkel írt Cocteau- és Marais-filmográfia és -biográfia, galéria fotókból és filmplakátokból, előzetes.
fürkész
La belle et la bête, 1946 * 90 perc * RTL Filmklub * (12)
Ez a szerteágazó érdeklődés mind megjelenik a filmben, ami azonban eklektikus összművészet helyett mégis egységes, csaknem tökéletes műalkotás lett. A szép és a szörnyeteg ugyanabban a mesei korban játszódik, mint a Hófehérke vagy a Hamupipőke - főhőse, Szépség is hasonlóan alávetett helyzetben van, mint a két másik mesealak: szolgálóként él saját házában két nővére mellett. A - fentebb már említetteken kívül a Piroska és a farkasból vagy a Lear királyból is - mindenkinek ismerős motívumok miatt Cocteau a sztori helyett a látványvilágra koncentrálhatott: a film szinte tobzódik a plasztikus formákban, a vizuálisan gazdag, telített képek selymes fényekben fürdenek. A rendező és az operatőr minden létező filmes eszközt kiaknáz, amit csak lehet: még fekete-fehérben is rengeteg színt, érzékletes fény-árnyék játékokat, szikrázó, csillámló kosztümöket látunk, és a tér teljes mélységének kihasználását. A kapott látvány végig annyira gyönyörű, hogy a film minden egyes kockája akár egy-egy festmény is lehetne. A mesebeli Szépség és a Szörnyeteg kapcsolata kevés beszéd (a színészek - Josette Day és Jean Marais - gyakran inkább némafilmes arcjátékkal vagy mozdulatokkal élnek) és sok szimbolikus tett során alakul. Így válik A szép és a szörnyeteg varázslatos felnőttmesévé, amely szürreális látomásosságával és szuggesztív szimbolizmusával még hatvan év múltával is szinte révületbe ejti nézőjét.
Kiadás:
Magyar és francia mono hang, magyar felirat. Az extrák közt nagyon apró, szinte olvashatatlan betűkkel írt Cocteau- és Marais-filmográfia és -biográfia, galéria fotókból és filmplakátokból, előzetes.
fürkész
La belle et la bête, 1946 * 90 perc * RTL Filmklub * (12)
Kapcsolódó cikkek
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek